Rendezvények, események

„Ritka ékszerek öröksig ágon”
(Csángú országba)

            Tegnap este 12. alkalommal szervezte meg az Arany János Magyar Művelődési Egyesület és a Gion Nándor Kulturális Központ az Őseink zenéje nevű népzenei rendezvényt. A népzenei találkozón a Vajdaságban tevékenykedő népzenészek, vonós népzenei együttesek mutatkoznak be, mellettük vendégként minden évben külföldi zenekar is fellép. A rendezvény célja – ahogy a Csángú országba című versben is olvasható „ritka ékszerek öröksíg ágon” felkutatása, megóvása – a népdalok, a táncházi zene ápolása, megőrzése, továbbadása az ifjabb nemzedéknek, és a vajdasági vonószenekarok bemutatkozása. Célunk között szerepel, hogy azokkal is, akik nem foglalkoznak népzenével, néptánccal, de mégis eljönnek a koncertre, megismertessük, közelebb hozzuk, esetleg megszerettessük a magyarság zenei és tánchagyományait, a koncertet követően ugyanis bekapcsolódhatnak egy rövid táncoktatásba, hiszen minden évben táncházzal zárul a rendezvény.
            A 12. rendezvény kezdetén Zoran Mladenović polgármester köszöntötte a vendégeket, majd Micsik Béla törökbecsei tekerőlantos nyitotta meg a koncertet. Micsik Béla 1981 óta citerázik. Alapítója a Tiszavirág citerazenekarnak.

Citerázni egyedül tanult. 1992-ben amatőrként tanítani is kezdett, mert fontosnak tartja az utánpótlás biztosítását. 1994-ben Magyarországon C-kategóriás hangszeroktatói tanfolyamot végzett. Ugyanebben az évben tanult meg tekerőzni, az 1996-os Ki mit tud? vetélkedőn is szerepelt hangszerével.  Táborokban tanít, csoportokat vezet, oktatói szaktudását a szórványban élő magyar gyerekek és felnőttek tanításába fekteti. Népdalokat és népzenét gyűjt Vajdaságban. 1993 óta készít népi hangszereket, elsősorban citerát. Hangszereit fel lehet ismerni natur kivitelezésükről, csengő hangjukról és könnyű hangkijátszásukról. A mesterséget maga fejlesztette ki, annak révén, hogy elődei asztalosok. Munkásságáért a Népművészet Ifjú Mestere és Vass Lajos díjban részesült.
            A műsor másik vajdasági fellépője a bácsfeketehegyi Árvalányhaj tamburazenekar és Török Noémi népdalénekesnő. „A keleti fronton az első világháborúban egy alkalommal a feketicsi katonák kerítettek egy tamburát. Körbeültek, és az egyik, kezébe véve a tamburát, eljátszotta kedvenc nótáját, a földiek pedig énekeltek vele. Amikor a nóta végére értek, átadta a hangszert a mellette ülőnek, s az is elpengette a saját nótáját. Amikor már az ötödik bácsfeketehegyi vette kezébe a tamburát, az őrmester, aki eddig csendes szemlélője volt katonái szórakozásának, feháborodva kikelt magából: – Azt az istenit maguknak! Otthon mást se csinálnak, csak tamburálnak?” – írja Sárközi Ferenc Múltból merítettem című könyvében.

Bácsfeketehegyen először 1974-ben alakult tamburazenekar a művelődési egyesület keretein belül, amikor Sárközi Ferenc színjátszó csoportjának élő zenei kíséretre volt szüksége. Az akkor megalakult zenekar Vajdaság-szerte fellépett: részt vett a népzenei vetélkedőkön,  vendégszereplésekre járt a színjátszókkal, néptáncosokkal.
Később megkezdődött az iskolai zenei nevelésen belül a tambura oktatása, így az általános iskolások megtanulhatták a hangszer használatát, megismerhették a vajdasági népzenét.
Az Árvalányhaj tamburazenekar 1994-ben alakult. Először a helyi néptánccsoport zenei kísérője volt. Később részt vett a vajdasági népzenei vetélkedőkön, vendégszerepléseken Vajdaságban és Magyarországon. 1998-ban megméretett a Ki mit tud? vetélkedőn, amelyen eljutottak a vajdasági döntőig. A népzenei táborok állandó résztvevői voltak, képviseltették magukat a vajdasági népzenész találkozókon. 2001-ben részt vettek Tényi Edit vajdasági népdalénekesnő CD-jének elkészítésében. 2011-ben és 2012-ben megrendezett Bácsfeketehegyi Tamburafesztiválokon a házigazda szerepét töltötték be.
A zenekar Bácsfeketehegyen gyűjtött népdalokat, dél-alföldi népdalokat játszik, de mostanában klasszikus művekkel és szerb nyelvű dalok előadásával is próbálkozik.
Fellépnek: Szakács Zoltán, Szakács Szabolcs, Őri Zsolt, Papp Lóránt, Végső János, Farkas Rudolf. Zenekarvezető: Szakács Zoltán.
Hangszerek: prímtambura, basszprímtamburák, kontra, bőgő.
            Az Árvalányhaj tamburazenekarral fellép Török Noémi népdalénekes is, aki 5–6 évesen kezdett énekelni. Általános iskolás diákként minden évben részt vett a Szólj, síp szólj! népzenei vetélkedőn, amelyen számos díjat érdemelt ki. A szabadkai zenei középiskolát elkezdve a KNV vetélkedőn is folytatta a sikeres szereplést. A versenyeken kívül fellép a Zengő Délvidék elnevezésű népzenei szemlén és a Durindón is. Az iskolai tanulmányokkal párhuzamosan faluja, Bácsfeketehegy hagyományait ápolja, hiszen állandó énekese a bácsfeketehegyi tamburazenekarnak, amellyel segíti szülőfaluja népzenei hagyományának széles körben való elterjesztését.
            Két magyarországi együttes is fellépett az idén, az egyik a budapesti Berka zenekar. A moldvai csángó népzene Magyarországon nagy népszerűségnek örvend a népzenét kedvelők körében. A mai Románia területén kisebbségben élő magyar nyelvű népcsoport zenéje és táncai eltérnek a Kárpát-medencéből ismert magyar folklórtól, néha a középkor hangulatát idézik. Jellegzetes hangszereik a furulya, a kaval és a hegedű, valamint a koboz és a dob, melyeken magyar

, román és balkáni dallamokat is megszólaltatnak. A 2008-ban alakult Berka Együttes a moldvai és gyimesi csángó népzene egyik legfiatalabb és legenergikusabb formációja. A szólóhangszerekben való gazdag megszólalás (2 furulya, hegedű) nemcsak erőt ad a Berka együttes muzsikájának, hanem a változatos megszólalást is lehetővé teszi. Koncertjeiken nem csak a „klasszikus” moldvai dallamok, hanem eldugott, kisebb falvak feledésbe merült, még nem hallott dallamai is felcsendülnek. A zenekar a 2010–2011. évadban megrendezett Folkbeats Népzenei Tehetségkutató Fesztiválon összemérte erejét az ország 30 legjobb utánpótlás-zenekarával, a zeneakadémia zenészhallgatóival, és a döntőig menetelve 2. díjat nyert. Az elmúlt fél évben a népzenei repertoár mellett csángó költők verseinek megzenésítésével is foglalkoztak. Felvételeiken az autentikus hangszerek mellett megszólal a bőgő és a cselló is. A zenekar 2013-ban meghívást kapott Olaszországba, Veronába, a Középkori Játékok Fesztiváljára, valamint decemberi koncertsorozatot tartott Finnországban Helsinkiben, Turkuban és más városokban. 2009-óta a zenekar öt alkalommal járt Moldvában és évente 60–70 táncházat és koncertet tart Magyarországon. 2010-ben adták ki Szűnjék meg bánattól, tavaly pedig a Csángú országba című moldvai csángó költők verseit tartalmazó felvételüket.

A másik zenekar, a Tisza banda 2009-ben alakult Szegeden. A zenekar a magyar népzenét autentikus formában állítja színpadra és prezentálja táncházakon. Repertoárjuk a mai Magyarország és Erdély számos területére kiterjed. Szívesen muzsikálnak kalotaszegit, palatkait, szászcsávásit, székit, szatmári vagy dél-alföldi dalokat.
            Hagyományainkhoz híven ma esti koncertünk is táncházzal zárult. A táncházat a Berka zenekar nyitotta meg moldvai zenével és táncmesterrel, utána váltásra a többi zenekar húzta hajnalig.
A rendezvény védnökei: Szenttamás Község Önkormányzata, a Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Szó Lapkiadó kft. nyomdája, a Fullajtár pékség, a futaki Pek-corp pékség, a Kocsis házaspár, Horváth Nándor bognár és a Kovatherm vállalat.

Támogatóink